November 27-én szerdán a 10- évfolyamosok nem hagyományos tanítási órákon vettek részt. Az egész évfolyam a templomban gyűlt össze, ahol Velkey Balázs tanár úr, a JEZSU Szeretetszolgálatának koordinátora ismertette a szolgálat célját, a lehetséges szolgálati helyeket és a jelentkezés módját. A bemutató közben 11. évfolyamos diákok meséltek saját élményeikről azon a szolgálati helyen, ahol tizedesként szolgáltak.
Az indító találkozó fő célja, hogy a diákok minél több információt kapjanak a szolgálati lehetőségekről, hogy aztán magukat ismerve ki tudjanak választani 4 olyan szolgálatot, amit szívesen és lelkiismeretesen el fognak végezni hat hónapon át. A tizenegyedikesek elmondták, melyik szolgálat során milyen képességeik, tulajdonságaik váltak hasznukra, melyik szolgálat milyen típusú diáknak való leginkább.
Török Gellért SJ arra kérte a diákokat, hogy figyeljenek befelé: “Végül is minden lelkigyakorlat. Figyelj arra, mi az, ami leginkább megszólít. A lelki fejlődés és a szociális tapasztalat összekapcsolódik. A hit nem növekszik a társadalmi igazságosság előmozdításának szolgálata nélkül, vagyis embertársaink szolgálata nélkül. Isten országa közöttetek van - a szeretetszolgálat ennek felfedezése.”
A Szeretetszolgálat keretében a tizedik évfolyamos diákok decembertől júniusig, minden héten egy alkalommal ugyanazon a helyen végeznek szolgálatot. A szolgálat lehet idős személy látogatása otthonában, foglalkozás óvodásokkal, szociális ellátó intézményben rászoruló gyerekek korrepetálása, kórházban, hospice-ban beteglátogatás, vagyis minden esetben rászoruló emberekkel, csoportokkal való személyes foglalkozás, beszélgetés, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása.
Velkey Balázs meggyőződése, hogy a szeretetszolgálat olyan komplex tapasztalat, amelynek során fejlődik a teljes személy. “A jezsuita gimnáziumban nagy hangsúlyt fektetünk egyrészt a magas színvonalú akadémiai tudás megszerzésére, de a diákok testi, lelki-spirituális, érzelmi és szociális kompetenciáinak fejlesztésére is. A szeretetszolgálat során a diákok lehetőséget kapnak a rendszeres, hosszan tartó feladatvállalásra, a rászorulók iránti együttérzésre, a segítségnyújtásra, saját képességeik, idejük, tudásuk, türelmük nagylelkű odaajándékozására.”
(Szelenge Judit)