Az iskolai élet egyik legértékesebb és diákjaink által legkedveltebb szegmense, amikor a tanulás kilép a tanterem falai közül, és a tankönyvi elméletet felváltja a közvetlen tapasztalás. A kihelyezett pedagógiai programok - kirándulások, táborok, múzeum- és színházlátogatások - bár komoly szervezési munkát igényelnek, pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy diákjaink az iskolában megtanulandó technikai tudás mellett az életben szintén szükséges „puha” készségeket, vagyis a soft skilleket szinte észrevétlenül, játékos felfedezés közben sajátítsák el. Egy ilyen tartalmas, élményalapú napot töltöttek el Egerben a 7. a osztály azon tanulói, akik az itthon maradást választották a sítábor helyett.
A program első állomása a Szemfényvesztés kiállítás volt, amely egy különleges világba kalauzolta el a gyerekeket. Ebben a speciális térben a látás, mint elsődleges érzékszervünk kikapcsol, így a résztvevőknek más készségeikre támaszkodva kellett tájékozódniuk. A látássérült és vak tárlatvezetők által kísért séta során a diákok megtapasztalhatták, hogyan finomodik ki percek alatt a hallás és a szaglás, és miként válik fontossá az egyensúlyérzék. Ez az érzékenyítő foglalkozás mély nyomott hagyott a tanulókban: a sötétben tett út nemcsak a tolerancia és a segítőkészség fontosságára világított rá, hanem az empátia és az elfogadás terén is meghatározó tapasztalatokkal gazdagította őket.
A délelőtti komolyabb, elgondolkodtató témák után Jancsurákné Kiss Henrietta osztályfőnök egy vidámabb, izgalmas programra vitte diákjait: a délután a felszabadult együttműködésé és a közös logikai játékoké volt. A szabadulószobák világa próbára tette a diákok csapatmunkáját, ahol a siker kulcsa minden esetben az egymásra figyelés és a közös gondolkodás volt.
A nap végére a résztvevők nemcsak új ismeretekkel és felejthetetlen emlékekkel tértek haza, hanem egy szorosabb, összetartóbb közösségként is, bizonyítva, hogy a kihelyezett pedagógiai programok a modern oktatás megkerülhetetlen eszközei.