2024 május 18-án tartották meg a csíksomlyói búcsút, ahová idén is elzarándokolt iskolánkból a 10. évfolyam. 600 kilométert tettünk meg csodaszép tájakon, hogy találkozhassunk a „Napbaöltözött Asszonnyal”. Egy zarándoklat mindig jó alkalom arra, hogy átgondoljuk az utat, amelyen járunk, és céljainkat, ahová tartunk. A csíksomlyói kegyhely arra is példát ad, hogy nem vagyunk egyedül ebben a belső útkeresésben. Velünk van az Isten, velünk van magyarságtudatunk, egymásba kapaszkodó szívünk. És velünk van az Egyház, ami nem mond le rólunk a legnehezebb helyzetekben sem. A prédikációban Felföldi László pécsi megyéspüspök megszólította az édesapákat üzenve nekik, hogy vigyázzanak a családi asztalra, ahol a hétköznapok ünnepei épülnek. Az ő feladatuk a TV-től és a telefontól az asztalhoz ültetni a családot. Az édesanyáknak azt üzente, hogy szeretettel terítsék meg ezt az asztalt, ne cselédjei legyenek a családnak, hanem a túlcsorduló szeretet közvetítői. A fiataloknak szóló legfontosabb üzenete abban állt, ne engedjék, hogy a rájuk zúduló virtuális világ lerombolja emberi méltóságukat. A diákok közül többen részt vettek a hajnali virrasztáson is, melyet követően együtt imádkoztunk a „Szentlélek sátora” előtt, ugyanis a helyiek Máriát látják meg a felkelő napban. A lelki élmények mellett a gyerekek számos kirándulás keretében ismerhették meg Erdély szépségeit. (prázsmári erődtemplom, Gelencén a Szent Imre tiszteletére szentelt templom, Szent Anna-tó, Gyilkos-tó, Korond, Segesvár …)
Köszönet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumnak, hogy szállást biztosított számunkra, és egy felejthetetlen élményhez segítette iskolánk zarándokjait.
Ó én édes jó Istenem,Oltalmazóm, segedelmem,Vándorlásban reménységem,Ínségemben lágy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,Vándorlegény vándorbotját,Vándor székely reménységét,Jézus, áldd meg Erdély földjét.
Vándor fecske hazatalál,Édesanyja fészkére száll,Hazajöttünk, megáldott aCsíksomlyói Szűz Mária.