Május 28-án Arturo Sosa SJ, a jezsuiták generálisa látogatott el iskolánkba. Jelenléte és gondolatai megerősítették közösségünket, és arra biztatott mindenkit, hogy Szent Ignác példáját követve nagylelkűen éljünk Jézus Krisztusért és másokért. Az alábbi cikkben e különleges nap eseményeit foglaljuk össze.
Arturo Sosa SJ a jezsuiták generálisa, vagyis legfőbb, általános elöljárója látogatott el iskolánkba május 28-án. A szentmise előtt megáldotta az Isteni Ige Templom utca felőli falán elhelyezett Úti Boldogasszony képet. Az ünnepi szentmisét Dr. Ternyák Csaba egri érsek atya celebrálta, a szentbeszédet a jezsuita generális tartotta. A jezsuita generális arra biztatta a diákokat, hogy Szent Ignác példája nyomán Jézust kövessék. (Fényképek: Bodai Kristóf) (Fényképek a szentmiséről és a nap programjáról. Foto: Pásztor Péter)
A generális atya szentbeszédében a megtérésről, vagyis arról a gyökeres változásról beszélt, amely teljesen megváltoztatta Szent Pál apostol, Loyolai Szent Ignác és még annyi más keresztény életét. “A megtérés az a pillanat, amikor felismerjük, hogy életünknek nem egy absztrakt elmélet vagy doktrína ad értelmet, hanem a találkozás magával az élő, feltámadott Krisztussal. Ő az, aki betölti a szívünkben lévő legmélyebb vágyakozást. Ez a jezsuita oktatás lényege is: az emberi kiválósághoz szükségünk van erre a szilárd spirituális alapra, amely értelmet és erőt ad életünkben.”
A kiváló tanulmányi eredmények az emberi kiválósággal karöltve segítenek bennünket, hogy olyan emberekké váljunk, akik készek tudásukat és erejüket mások szolgálatába állítani; másokért és másokkal együtt élő emberekké válni, akik aktívan munkálkodnak a szegényekért, a szenvedőkért, a békéért, egy jobb, igazságosabb világért. Ezt az üzenetet hagyta ránk tanításaiban és életpéldájával Ferenc pápa, és erre buzdítja a híveket XIV. Leó pápa is.
A generális atya azért imádkozik, hogy a JEZSU diákjaiban és a tágabb JEZSU közösség tagjaiban is felébredjen a vágy erre a bensőséges találkozásra Jézussal. Szentbeszéde végén így buzdította a közösség tagjait: “Nem vagyunk egyedül ezen az úton: maga a Szentlélek, az Isten Lelke mindvégig velünk van és vezet bennünket életünk útján. Sok nehézséggel és akadállyal fogunk még találkozni az életben, de a legnagyobb kihívás előttünk talán az, hogy igazán másokért élő emberekké váljunk, olyanná, mint Szent Pál, Szent Ignác, vagy szeretett Ferenc pápánk. Soha ne adjátok fel ezt az álmot, ne féljetek a problémáktól és az akadályoktól! Legyetek nagylelkűek Istennel, hiszen Ő mindig nagylelkű veletek!”
Az ünnepélyes szentmisén jelent volt az iskola egész közössége, szülő, öregdiákok és a plébániai közösség tagjai. A zenei szolgálatot a kollégiumi zenekar végezte.
A jezsuita generális ezután körbejárta a gimnáziumot, elbeszélgetett a diákokkal, köztük a Parázs csoport tagjaival, megköszönte, hogy diáktársaik között végzett szolgálatukkal segítik őket, hogy közelebb kerüljenek Jézushoz, majd válaszolt a diákok kérdéseire.
Délután a tanári karral találkozott a Szent Ignác Kápolnában. Üdvözlő beszédében köszönetet mondott a pedagógusok odaadó munkájáért: “Önök a jezsuita nevelés arca - amit a diákok ismernek ebből az örökségből. Az Önök felkészültsége, tudása és a diákokkal, valamint egymással való kapcsolatuk teszi lehetővé a jezsuita oktatást itt. Önök jelentik a jezsuita nevelés arcát – sok esetben az egyetlen arcot, amit a diákok ismernek ebből az örökségből.”
Buzdításában említette a tanári munkában rejlő lehetőséget: “Önök formálják a jövőt. A jezsuita nevelés közel 500 éve a remény forrása. Igaz, hogy ez fáradságos munka – de hatalmas kiváltság is: lehetőség a jövő alakítására. Ferenc pápa 2019-ben hirdette meg a Társaság harmadik egyetemes apostoli prioritását: „Kísérni a fiatalokat a reménnyel teli jövő építésében.”Ez az, amit Önök nap mint nap tesznek. Ezért tartja a Jézus Társasága az oktatást kiemelkedő apostoli lehetőségnek a hit szolgálatában, az igazságosság előmozdításában és a kiengesztelődésben.”
A találkozó beszélgetéssel folytatódott, a tanárok kérdéseket tettek fel azzal kapcsolatban, hogyan tudnak a jezsuiták és a velük együtt szolgáló pedagógusok még jobban segíteni a fiatalabb generációknak. A beszélgetés során szó esett a 21. század újabb kihívásairól, és arról, hogy a jezsuita pedagógia egyik fő jellegzetessége, hogy mindig nyitott szemmel tekint rá a folyamatosan változásban lévő világra, és próbálja megtalálni az adott kultúrában, adott korban a legmegfelelőbb módszereket és utakat. “A körülmények mindenütt mások, de küldetés ugyanaz, mint 500 évvel ezelőtt: megmutatni Jézus Krisztust. Ő nem egy elvont, képzeletbeli ideál, hanem egy valódi ember, olyan példakép, akit lehet követni. A szekularizált világ példaképei a korok divatjai szerint folyton változnak, de Jézus Krisztus mindig ugyanaz. Ő a szeretet, a szolgálat, a másokért és másokkal együtt élő ember hús-vér modellje, ő ad reményt, célt, és jövőképet az embernek, értelmet az emberi életnek. Célunk, ebben a szekularizát kontextusban is az, hogy pedagógusként ezt a krisztusi példaképet hitelesen megmutassuk diákjainknak, és ők szabadon eldönthessék, hogy követik-e.”
A Jézus Társasága általános rendfőnöke munkájának egyik fontos része a jezsuita rend műveinek - missziós állomásainak, iskoláinak és más szolgálati helyeinek - meglátogatása, személyes találkozás a jezsuita rendtársakkal és a világi munkatársakkal. Mivel a rend szerte az egész világon: hat kontinensen, mintegy 100 országban, több tízezer helyszínen folytat tevékenységet, ilyen látogatásra nem kerülhet sor túl gyakran. 1995-ben P. Hans Kolvenbach SJ, majd 2009-ben P. Adolfó Nicolás SJ generális atyák látogatták meg a Magyar Jezsuita Rendtartományt, és eljöttek Miskolcra is, a magyar jezsuiták nemcsak létszámban legnagyobb, de talán legsokoldalúbb tevékenységet folytató apostoli művébe, a miskolci jezsuita gimnáziumba. (Szelenge Judit)