A Jézus Társasága hivatalos honlapja a Jesuits.global is beszámolt P. Arturo Sosa SJ, a rend általános rendőnökének miskolci látogatásáról. A cikk angol nyelven IDE kattintva, a magyar fordítás az alábbiakban olvasható.
Szívek és elmék formálása: a generális atya látogatást tesz a miskolci jezsuita iskolában2025. május 29. Kommunikációs Iroda Utazások
Arturo Sosa atya folytatja látogatását a magyar tartományban, és találkozik a miskolci jezsuita gimnázium diákjaival és tanáraival. Az Ember lelkiségi csoport tagjai végigvezették az iskolában, és saját szemszögükből mutatták be az intézményt.
A miskolci jezsuita gimnázium 1994 őszén nyílt meg. Ma már közel ezer diákot fogad, és fiú- és lánykollégiummal, valamint óvodával is rendelkezik. A gimnázium mellett található Miskolc-Avas plébániát szintén a jezsuiták vezetik. Miskolc Magyarország egyik legnagyobb és legélénkebb jezsuita közösségének otthona, így a hit, a közösség és az oktatás találkozási pontjává vált.
Az iskola küldetése olyan személyiségek nevelése, akik elkötelezettek mások szolgálatában. Az evangéliumból és Szent Ignác lelki örökségéből merítve készíti fel a fiatalokat a felnőtt életre azáltal, hogy Jézushoz vezeti őket, kihívások elé állítja őket, és mellettük áll, hogy támogatást és bátorítást nyújtson nekik.
Az iskolaudvaron tartott szentmisén Ternyák Csaba egri érsek hangsúlyozta, hogy az iskola hatása nemcsak Miskolcra, hanem az egész egyházmegyére – sőt, még azon túlra is – kiterjed.
Arturo Sosa atya homíliájában Szent Pál és Loyolai Szent Ignác átalakulásáról elmélkedett. Mindketten keresték az értelmet, és azt nem elméletben vagy tanításban, hanem a feltámadott Krisztussal való személyes találkozásban találták meg. „Ez a jezsuita oktatás titka” – hangsúlyozta a generális atya –, „hogy az emberi kiválósághoz olyan lelki alap szükséges, amely értelmet és erőt ad”.
Gratulált a diákoknak és a tanároknak az iskola kiváló tanulmányi eredményeihez, amelyek elkötelezettséget és kemény munkát igényelnek. Hozzátette azonban: „A tanulmányi kiválóságot az emberi kiválóság kontextusában kell elérni, vagyis olyan kiválóságban, amely segít nekünk másokért és másokkal együtt élő emberekké válni; olyan oktatásban, amely nemcsak az elmét, hanem a szívet és a lelket is formálja.”
Beszédében Ferenc Holczinger SJ, az iskola igazgatója megköszönte a tanároknak és a személyzetnek, hogy elkötelezettségükkel formálják a diákok elméjét és szívét. A diákokról azt mondta, hogy ők az iskola szíve – tehetségük, kíváncsiságuk és elkötelezettségük mindennapi inspirációt jelentenek.
A szentmise után a generális atya találkozott az iskola Parázs lelki csoportjának diákjaival. A fiatalok elmesélték, hogyan vesznek részt a lelki munkában, hogyan vezetik a többi fiatalt, és milyen sokat jelentenek számukra a programok és a lelkigyakorlatok, amelyeket a közeli Bükk-hegységben található lelkigyakorlatos házban szerveznek. Beszélgettek a generális atyával az imádságról, a békéről és más jezsuita iskolákkal való kapcsolataikról. Ezután a diákok körbevezették a vendégeket az iskolában.
Délután a generális atya találkozott az iskola tanáraival. Idézte a néhai Ferenc pápát, aki a példamutatást nevezte a legjobb oktatási módszernek: „Ha arra hívjuk diákjainkat, hogy másokért éljenek, az azt jelenti, hogy mi magunk is másokért és másokkal együtt élő emberek vagyunk.” Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk a személyes siker eszméjét közösségi felelősségérzetté alakítani.
Sosa atya azt is hangsúlyozta, hogy a jezsuita oktatás folyamatos megkülönböztetést és megújulást igényel. „Hagyományunk nem arra kényszerít minket, hogy csak a múltat ismételjük; éppen ellenkezőleg, arra kényszerít minket, hogy mindig tágra nyílt szemmel figyeljük, hogyan működik Isten a világban, és milyen kiigazításokra és változásokra van szükségünk ahhoz, hogy a változó körülmények között továbbra is jó oktatást tudjunk nyújtani.” Egy kérdésre válaszolva a személyes gondoskodást és figyelmet nevezte a jezsuita hagyomány egyik legerősebb elemének, és hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a fiatalok megtapasztalják, hogy az egymással való együttműködés elengedhetetlen.
Háláját fejezte ki a tanároknak munkájukért és elkötelezettségükért, amellyel a fiatalokat kísérik a reményteljes jövő megteremtésében. Kiemelte a laikus tanárok – különösen a nők – döntő szerepét is, akik nélkül a jezsuita iskolák ma nem tudnák folytatni küldetésüket.
(A magyar fordításhoz részben eltérő képanyagot válogattunk Pásztor Péter fotóiból)